Tudom, most mindenkinek szar. Úgyhogy nem is akarnám tovább rontani a helyzetet holmi nyavalygással, jöjjön inkább néhány szó a kijárási tilalommal súlyosbított India tréfás oldaláról. Ha van neki ilyen.

Meg kell hagyni, India gyorsan reagált. Még alig volt pár koronavírus betegük (bár az is tény, hogy ők is a magyar iskolát követik: nem tesztelünk - nincs eset) és Modi miniszterelnök azonmód bejelentett egy 14 órás izét, amit ő Janta Curfew-nak nevezett el. Az valami olyasmi, hogy polgári kijárási tilalom. Szóval hogy nem kötelező, csak kérés, tőle a Bölcs Vezetőtől. Ez még március 22-én volt és persze először kacagtunk, hogy hát jó móka, 14 óra, haha. Eszünkbe jutott a helyi önkormányzat előtt 24 órás tartamban, két órás váltásokkal végrehajtott éhségsztrájk, Márhogy az is milyen kemény lehetett. De persze legbelül éreztük, hogy ez csak előkészület, csali, főpróba.
Modi természetesen joggal bízhatott a józan belátáson túl a helyi önkéntesek azon csoportjában, akik a nem kellő állampolgári öntudattal rendelkezőket krikettütő segítségével terelik a helyes irányba (magyar megfelelő: ridikülnuncsakus rohamnyugger). Lett is nagy siker. A nemzet összeforrt.
Jó, hát egy egészen apró homokszem azért került a gépezetbe. Az ajánlások között ugyanis az is szerepelt, hogy ha már ilyen szépen otthon maradtunk meg együtt a család, akkor ugyan menjünk már ki az erkélyre vagy a kertbe délután 5 órakor és öt percen keresztül tapsolással illetve csengetéssel fejezzük ki elismerésünket és szolidaritásunkat az egészségügyi dolgozók iránt. Nemes gesztus, tiszteletreméltó szándék, csak hát jelentős tömegeknek ebből annyi jött át, hogy "há fasza, lehet, sőt kötelező zajongani". Főleg, hogy nem egy forrás állította, hogy ha ennyi ember egyszerre csörömpöl, akkor ez olyan rezgéseket generál, ami egyből kinyírja a vírust. Úgyhogy ez lett belőle: 

Úgy vélem, nehezen vitatható, hogy ez nincs pontos összhangban a kijárási tilalom lényegével.

Persze a hivatalos értékelések szerint az akció teljes siker volt, hogy is lehetett volna más. A nyilvánvaló hivatalossá vált tehát: elrendeltek 21 nap kijárási tilalmat az egész országra. Csakhogy a központi kormányzat hagyott a két akció között egy kis időt, hogy azért az emberek mégiscsak legyenek képesek feltölteni a készleteiket meg a halaszthatatlan dolgaikat lerendezni. Nemúgy a goai "chief minister", aki súlyos stréberségében szünet nélkül kívánta kivitelezni az akciót, ráadásul egyből ki is nyilatkoztatta, hogy bevásárlás céljából SEM lehet kimenni. 3 hétig. Persze. De majd ők megoldják, mindet házhoz szállítanak. Én nagyon meglepődtem, de ez nem sikerült nekik. Nem is mennék bele most a részletekbe, volt itt minden: mégis lehet menni, mégse lehet menni, lehet de csak délelőtt, minden bolt nyitva 24 órán át... hagyjuk. 

Elég az hozzá, hogy szegény rendőrség nem tudta, mit kell csinálni. Azzal nyitottak, hogy random módon jól megvertek pár embert a csinos kis bambusz botjaikkal, ha úgy gondolták, hogy az illető éppen megszegi a senki által nem ismert aktuális szabályt. Aki jobban járt, az csak megsportoltatták: 

Itt jegyezném meg, hogy az újságíró a képen látható akciót sit-up-nak bírta nevezni, pedig az a klasszikus hasizom gyakorlat elnevezése, nem a guggolásé. Goa és a sport...

A fránya internet miatt lett persze felháborodás, a rendőrség reakciója meg erre egy cukiságkampány.

De ez még semmi. Nekiálltak énekléssel szórakoztatni az állampolgárt. 

Habár ezen a képen a testbeszéd meg a háttérben lévő főnök beállása nekem inkább azt sugallja, hogy valami halállistát olvas fel.

Ez már őszintébb, szívhezszólóbb:

Aztán a hirtelen leállásnak lett egy olyan hatása is, hogy az a pár tízmillió (vagy több) kétkezi munkás, aki szegényebb körzetekből érkezve különböző helyeken próbál keresni valamit, hirtelen munkanélküli lett. De úgy, hogy akkor holnaptól szevasz. Jobb híján a szerencsétlenek elindultak volna az adott esetben több ezer kilométerre fekvő falujukba, csak - nyilván a szokásos kellő megfontolás után - egyből leállították a vonatközlekedést Indiában. Rövid ideig még próbálkozhattak busszal, lett is belőle olyan szociális távolságtartás, hogy ihaj!

Persze a buszokat is leállították hamar, úgyhogy maradt nekik a gyaloglás.

Végül, ha netán ezt is sikerült túlélniük (vö. koronavírus áldozatai) és megérkeztek a falujukba, akkor, adott esetben, szembejött a Bölcsek Tanácsa ...

... ők meg mehettek fel a fára 14 napra karanténba. ÁÁÁÁÁ!

Pedig elég lett volna őket leküldeni Palolemre, itt a "social distancing" garantált.

Meg a felhőtlen szórakozás is garantált, elég ehhez a hivatalos sajtót figyelni. Bizonyára emlékeztek Orbán néma nagybejelentésére. Ez itt is megy, annyival megtoldva, hogy a Power Minister-nek nem csak hogy hangja nem volt (illetve volt, csak olyan, mint Kennynek a South Parkból), de még vízszintesen is volt szegény.

 Lehet itt unatkozni?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.