2012.09.05. 07:52
Képes beszámoló egy utazásról
Mottó:
"Bazmeg, Béla, nehéz volt bazmeg,
de tanultam bazmeg és felvettek bazmeg."
Nagy Bálint százados, Zalaegerszeg, 1986
A vas: 5 éves, egyhengeres, Honda Activa robogó, 100 cm3
Az útvonal: Palolem, Goa, India – Mobor, Goa, India
A távolság: 30 km
Az időtartam: délelőtt 10 – délelőtt 11.
A küldetés: eljutni a munkahelyemre
Azt hiszem nyilvánvaló, hogy egy ilyen utazást dokumentálni kell, ne maradjon le senki. Sőt, blogot kell indítani róla.
Az előzmény röviden annyi, hogy búvároktatóként fizetést kapok és ezért cserébe elvárják, hogy néha dolgozzak. Ehhez viszont el kell jutnom egy Mobor nevű helyre, ahol a felszerelést tároljuk, palackot töltjük és a hajó is parkol. Estére már nyilvánvaló volt, nincs mese, menni kell.
Eljött végre a várva várt indulás! Mivel csak kicsit voltam másnapos, reggel 9-kor fel tudtam kelni és 10 előtt, megkávézva készen álltam a feladatra. A siker elengedhetetlen feltétele persze a felkészülés, tehát rá kellett szánnom erre is az időt: megnéztem, van még fél tank benzin, ez elég lesz; zsebbe a mobil, pénztárca, fejre a napszemüveg. A bukósisak viselése is felmerült, mint lehetőség, de úgy döntöttem, a parti utat választom, az szebb, ott meg úgysincs rendőr. Apropos, szebb út, akkor legyen velem a fényképezőgép is! Készen állok.
Szivató kihúz, egy pöccentésre felbőgnek a lóerők és már úton is vagyok! Tartsatok velem! (No para: sok kép, kevés betű!)
Itt a műszerek erdeje és egy kicsi belőlem:
Utam először Agondát keresztezi. Sajnos túl korán van, csak negyed 11, a borbély még nincs nyitva, pedig úgy beültem volna ide egy beretválásra, azzal a jófajta, régi pengével.
Kisvártatva elhaladunk a Poletry Furm, vagyis a dr. Schmitt Pál Barumfi Telepp mellett.
Aztán itt van az Agonda Dream View, hogy ne legyenek kétségeink, merre járunk.
Ennek a fának meg olyan furcsa termése van...
Nézzük meg kicsit közelebbről! Bezony ám, az mind denevér.
Az élelmes helyi vállalkozó nyitott is rá mindjárt egy kocsmát, Bats Palace néven. Vártam egy kicsit, de csak nem jött Batman. Biztos, amikor szabin van, ő sem a kollégákkal szeret lógni.
E kis kitérő után folytassuk utunkat, hogy megszemlélhessük a kilátást a hídról...
... majd pedig ezt a csodálatos cégért. Mert ugye, akinek pénzt adott a jóisten, annak ízlést is, nyilván.
Ha már itt tartunk, bizony, épületek is vannak út közben. Szeretnék leborulni a modern indiai architektura és főleg a festékgyártás teljesítménye előtt.
Vannak persze errefelé más jellegű építmények is, igaz, azokat főleg még a portugálok építették.
A templom előtt pedig szobrok vannak, ahogy kell. Mária a nyári konyhában...
.. és a kiteboardozó Jézus.
Persze ő más területen is aktív: dolgozik. Szerződéssel!!
Arra pedig nehezen találok szavakat, hogy szegényt még gyermekmunkára is befogják. Micsoda ország!
Kicsit elkalandoztam. Térjünk vissza tehát az útra! Ahol mások is vannak, persze.
Szent állatok....
...virágos...
...és a rizsdémon.
Továbbszáguldva először következik a valószínűleg hosszú és nem eredménytelen töprengés után elnevezett "Our New English School".
Utána pedig valami, ami a tábla tanúsága szerint az állami falusi iskola játszótere. Szerencse, hogy kiírták, mert e vezérfonal nélkül naívan azt gondoltam volna, hogy egy darab sivatagot látok.
És már hipp-hopp, itt is vagyunk a folyónál. Most a torkolatot látjátok, azt a részt, ahol majd kis idő múlva a vendégekkel kihajózunk merülni.
Ezzel csak egy baj van: először át kell kelni rajta, de híd az nincs. Mi marad? Úgy van, a komp! Név szerint a Brittona, amely érthetetlen okból még a felszínen tartózkodik, ahelyett, hogy roncsmerülőhely lenne.
Panaszkodni persze nincs ok, a szolgáltatás ingyenes, kivéve, ha menetrenden kívül szeretné valaki igénybevenni. Ekkor ugyanis 55 rúpiát, azaz mintegy 250 Ft-ot kell fizetni, viszont cserébe telefonhívásra azonnal jön és oda-vissza megúsztat akár egy embert is. Buli!
Tehát, ahogy kitalálhattátok, van menetrendje, amit kellően közzé is tettek és amin szakszerűen akkor lehet változtatni, ha arra jár a helyi festőművész. Szakszerűtlenül meg így.
Szóval a Brittonia jár, mint a schaffhausen. Az alábbi kis videón megszemlélhettek egy minden tekintetben EU kompatibilis kikötést. Külön figyelmetekbe ajánlanám az utazóközönség végtelen türelmét, továbbá a barna egyenruhás munkaerő aktív forgalomirányító ténykedését.
Végül szépen, rendezetten fent vagyunk mind, indulhatunk!
Útközben vetünk egy pillantást a Tengerészeti Akadémiára. Ami innen látszik, az pont a mentőcsónakba való beszállást és a menekülést oktató részleg. Jó lenne tudni, hogy van-e más tantárgy is.
A hajózás után még pár perc motorozás és megtérül a befektetett rengeteg energia. Megérkeztünk, íme a Hungry Shark, a különlegesen dekorált étterem és kikötő. Mert ugye honnan is induljon egy búvártúra?!
Ez volt hát egy utam munkába. Lehet itt unatkozni?
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
